Ugrás a tartalomra

A múzeum története

A budapesti Közlekedési Múzeum egyik legrégibb alapítású műszaki jellegű múzeumunk, gyűjteménye, kiállításai nemzetközileg is ismertek és elismertek voltak úgy a múltban, ahogyan a jelenben is. A múzeum nyolc állandó kiállítóhellyel rendelkezik, melyek közül kettő (Közlekedési Múzeum, Repüléstörténeti Kiállítás) költözés miatt átmenetileg zárva tart. A múzeum jelenleg fennálló formájában – Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumként – 2009. január elsejével jött létre, a Közlekedési Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum összevonásával. 

1896-ban, a millennium évében nagyszabású kiállítást rendeztek Budapesten, a Városligetben. A parkban felállított pavilonokban Magyarországnak lehetősége nyílt, hogy bemutatkozzon a világnak: a 240 pavilonban kizárólag magyar eredetű tárgyakat, alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be. Teljes képet igyekeztek adni a múltról és a jelenről összegyűjtve a magyarság hagyományait, a kultúra és a tudomány területén elért eredményeit. E bemutatók sorába tartozott a közlekedésügy, a millenniumi kiállítás X. csoportjaként. A gondos munkával összegyűjtött tárgyaknak óriási figyelmet szentelt a századvég közönsége. A szervezők ezért elhatározták, hogy nem hagyják elkallódni az értékes gyűjteményt, hanem egy állandó múzeum létrehozásával megtartják és bővítik azt. A gondolat nem volt teljesen új, hiszen az 1885. évi országos kiállítás után már történt hasonló kísérlet egy vasúti múzeum alapítására. 1896-ban, ehhez hasonlóan, először vasúti múzeumot szerettek volna létrehozni a szervezők.

A millenniumi Közlekedésügyi Csarnokot Pfaff Ferenc MÁV-felügyelő tervezete, és hasonlóan a többi pavilonhoz, ideiglenesnek épült, a múzeum létrehozásával azonban fokozatosan állandó épületté alakították át. Az 1896-os kiállítás egyik legimpozánsabbnak számító csarnoka romantikus-eklektikus stílusban épült; a kupola átmérője 26 m, a magassága 67 m volt. 3100 négyzetméteres kiállítóterében a vasút, a közút, a hajózás és vízépítészet, valamint a posta, távbeszélő és távirda legfontosabb tárgyai kaptak helyet. A járművek, alkatrészek, különféle berendezési tárgyak, valamint számos modell mellet fényképek, térképek, rajzok, menetjegyek mutatták be a magyar közlekedés fejlődését, nemzetközi anyaggal kiegészítve.

A Közlekedési Múzeum létrehozásának fő szószólója Banovits Kajetán volt. Kitartó munkájának köszönhetően báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter engedélyezte a múzeum alapítását, mely 1899. május 1-jén nyílt meg a látogatók előtt. A gyűjteményt fokozatosan gyarapították, időközben a repülés hazai és külföldi gépei, modelljei is helyet kaptak az épületben. A helyhiány azonban hamarosan nyilvánvalóvá vált, és több terv is született a múzeum bővítésére, valamint arra vonatkozóan, hogy az épületet a Műegyetem mellé telepítsék. A pénzhiány és a két világháború azonban meghiúsította ezen elképzeléseket.

A második világháború vége felé közeledve, 1944-ben két bombatalálat érte a múzeumot, jelentős károkat okozva az épületben és a gyűjteményben. Hosszú évekig bizonytalan volt a gyűjtemény sorsa, noha a lelkes munkatársak mindent megtettek a fennmaradásért. Csak az 1950-es évek végén dőlt el, hogy helyreállítják a romos épületet. A kupolát, bár statikailag nem volt indokolt, lebontották, a múzeumot szerényebb kivitelben, a kor ízlésének megfelelően építették át. Az új Közlekedési Múzeum végül 1966. április 2-án nyitotta meg kapuit.

Az új állandó kiállítás előkészítése azt is jelezte, hogy a múzeum már nem csupán a tárgyak őrzésének szerepét szándékozik ellátni, hanem egyben a közlekedéstörténeti kutatások központjává is kívánt válni. E nemes elhatározás máig fennmaradt, a múzeum ideiglenes, tematikus kiállításaival, kiadványaival időről-időre a legújabb kutatási eredményeket tárja a szakemberek és a nagyközönség elé.

1971-ben a Közlekedési Múzeum országos múzeumi státuszt kapott, a 70-es évektől pedig újabb és újabb tagintézményekkel gyarapodott, majd központi épülete 1987-ben új kiállítási épülettel bővült.

2009-ben született meg a döntés, mely alapján a Közlekedési Múzeum és az Országos Műszaki Múzeum összekapcsolódott, így a magyar ipari és műszaki örökség több jelentős kiállítóhelye egy intézmény szárnyai alá került, létrehozva a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumot, melynek égisze alatt tagintézményeink (a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény, az Elektrotechnikai Gyűjtemény, a Műszaki Tanulmánytár, a miskolci Kohászati Gyűjtemény, a várpalotai Vegyészeti Múzeum, valamint a székesfehérvári Alumíniumipari Múzeum) jelenleg is működnek. 

Az így átalakított Közlekedési Múzeum egészen 2016-ig, a Liget-projekt keretei között megvalósult épületbontás megkezdéséig fogadta a látogatókat.

Európa egyik legrégebbi technika- és közlekedéstörténeti múzeuma jelenleg megújul, de az érdeklődők az új épület átadásáig is számos kiállítóhelyünk közül válogathatnak, melyek szünet nélkül fogadják a közlekedés és műszaki, ipari örökség szerelmeseit.

A múzeum megújításával, programjaival kapcsolatos további információkért böngésszék megújult honlapunkat, illetve a Közlekedési Múzeum Facebook oldalát.

https://www.facebook.com/KozlekedesiMuzeum/