Ugrás a tartalomra

Kutatószolgálat

Kutató- és olvasóterem (Adattár, Archívum és Könyvtár) október 30-tól fogadja a kéréseket emailben.

A Kutató- és olvasóterem nyitva tartása:

Kedd: 10.00 – 16.30
Szerda: 10.00 – 18.00
Csütörtök: 10.00 – 16.30

 

A múzeum 1117 Budapest, Kaposvár utca 13–15. sz. alatti Archívuma érvényes kutatási engedéllyel látogatható.

A kutatási szabályzat, valamint a kutatási engedélykérő nyilatkozat az oldal alján letölthető.

 

Tagintézményeink könyvtárai előzetes egyeztetés alapján látogathatók. Időpontegyeztetés az alábbi elérhetőségeken lehetséges:

E-mail: olvasokutato@kozlekedesimuzeum.hu

Telefon: +36 30 272 4660

A kutatási engedély kérő nyilatkozatokat szintén a fenti e-mail címre várjuk!

 

Könyvtárunkról:

A tudományos szakkönyvtár szerepe a múzeum életében meglehetősen sokoldalú. A múzeum gyűjteményeinek részeként gyűjti a szakma irodalmának történeti értékeit, speciális kiadványait és ritkaságait a megőrzés, a szakszerű feldolgozás és közreadás igényével. Mint szakkönyvtár, a szakirodalom vonatkozásában alapja és eszköze az intézményben folyó tudományos kutatómunkának. Mindemellett közművelődési feladatokat is ellát a szakirodalmi ismeretterjesztés és olvasószolgálat területén, valamint műhelye a múzeumban folyó korszerű tudományos kutatómunkának. Az olvasói igények kielégítése, az olvasószolgálat minden könyvtári tevékenység mozgatója. Olvasóink a múzeum munkatársai, a külső érdeklődők közül közlekedéstörténeti kutatók, szakdolgozatukat író egyetemisták, a régi autók, motorkerékpárok, mozdonyok szerelmesei, modellezők.

A könyvtár fő érdekeltsége a közlekedéstörténeti szakirodalom, de gyűjtjük a magyar technika-történet szakirodalmát is. A nem történeti aspektusú közlekedési szakirodalomból a forrásértékű, magyar nyelvű és magyar vonatkozású kiadványokat visszamenőleg is gyűjtjük, lehetőleg teljesen, az idegen nyelvűekből pedig reprezentatív jelleggel válogatunk jelentősebb, tudományos értékű, összefoglaló műveket. Visszamenőleg gyűjtjük a magyar múzeumi kiadványokat, a külföldiek közül pedig a közlekedési múzeumok és az olyan jelentős, általános múzeumok kiadványait, ahol technika-, illetve közlekedéstörténeti gyűjtemény is van. Folyóiratokból a magyar közlekedési és általános műszaki lapokat teljességgel, a többi lapot a muzeológusok igényei szerint válogatva rendeltük meg. Tudományos szakkönyvtárról lévén szó, az idegen nyelvű anyag túlsúlya természetes. A német nyelv döntő aránya figyelhető meg, ám a folyóiratok esetében az arány némileg módosult, mert különösen századunk elejétől rohamos fejlődésnek indult két közlekedési ágazat, a géperejű, közúti közlekedés és légi közlekedés nagyszámú angol, majd francia és orosz nyelvű szakfolyóirat megjelenését eredményezte.

Az elmúlt években a legtöbb budapesti nagykönyvtárral kiépítettünk kölcsönös kapcsolatokat. Több külföldi közlekedési és műszaki múzeum könyvtárával tartunk fenn kapcsolatot, részt veszünk a könyvtárközi kölcsönző forgalomban is.

Barkóczi Jolán–Tisza István: A Közlekedési Múzeum tudományos szakkönyvtára. In: A Közlekedési Múzeum évkönyve 10. - 1896-1996. szerk. Hüttl Pál, pp. 223-235.

 

Archívumunkról:

A múzeum archívumának anyaga rendkívül gazdag, változatos és sokrétű, valóságos kincsesbánya egy technika-történeti kutató számára. Az archívumi gyűjtemények a nagyközönség elől sincsenek elzárva, gyűjteményünk bárki számára hozzáférhető. Múzeumunk – számos híres külföldi műszaki múzeummal ellentétben – nem egyoldalúan a technika fejlődését igyekezett bemutatni, hanem a hazai közlekedés művelődéstörténeti szerepét: az átformálódó tájat és benne a környezetét építő, a technikát a maga javára fordító embert. A közlekedési eszközök tökéletesedése mellett érzékeltetni akarták az utazás hasznát, értelmét, gyönyörűségét is – ez a törekvés máig jellemzi intézményünket.

Képtárunk folyamatosan bővül, a múzeum kezdettől fogva gyűjtötte a fényképeket. Állandó fotós nem dolgozott a múzeumban, a felvételekkel és a képek elkészítésével neves fényképészeket bíztak meg. A képtár kiegészítője, sok tekintetben folytatója az igen értékes negatívtár; a kettő együtt tartalmazza a múzeum teljes képgyűjteményét (de számos akvarell és olajfestmény is gyarapítja gyűjteményünket).

Az archívum egyik jellegzetes és fontos gyűjteményi csoportja a közel négyezer darabból álló térképtár, mely a képtárhoz hasonlóan egyidős magával a múzeummal. Szintén kiemelkedő helyet foglal el az okmánytár. Mint megnevezéséből is kitűnik, azok az iratok kapnak helyet e gyűjteménycsoportban, amelyek okmányszerű hitelességgel tanúskodnak egy-egy közlekedéstörténeti eseményről, valamely közlekedési ágazat fejlődésének szakaszairól, illetve egy személy életpályájának állomásairól, vagy éppen egy közlekedési eszköz pályafutásának történetéről. A plakátgyűjtemény, illetve a képes levelezőlap gyűjtemény az archívum képtárának jellegzetes különgyűjteményei, de találunk prospektus-gyűjteményt, aprónyomtatványtárat, kézirattárat, hangszalag- és hanglemez-gyűjteményt, műszaki rajztárat, alkatrészkatalógus-gyűjteményt, valamint műszaki rajzalbumgyűjteményt is.

Dr. Eperjesi László: Az archívum. In: A Közlekedési Múzeum évkönyve 10. - 1896-1996. szerk. Hüttl Pál, pp. 203-223.

Letölthető dokumentumok

        

Online könyvtári katalógus